BOCSKAI ISTVÁN ELMÉLETI LÍCEUM

Régészeti ásatások Szentlászlón!

2018-12-11

Györfi Zalán régész előadást tartott a nyárádszentlászlói templom ásatási munkálatairól. Elsőként a sírok feltárásával kapcsolatban tudhattunk meg érdekes dolgokat. Régen, amikor a temetők beteltek, a régi elhagyatott sírokat kiásták, és a bennük levő emberi csontokat egy nagy gödörbe úgynevezett, csontházakba dobálták bele. Ezekben a csontházakban 5-10 vagy annál több emberi maradvány is megtalálható. Szentlászlón is ugyanez a helyzet állt fent. A templomkertben csontházra, és más régi középkori sírokra bukkantak. A feltárás során találtak érméket III. Bèla korából (1172-1196). Ásatásokra került sor továbbá a templom belsejében és a templom külső részén az alapozás mellett. A templom belsejében XIII-XIV. századi bográcstöredékeket találtak, mindezek mellett a templom szentélyében rátaláltak az egykori kripta maradványaira. A kriptát sajnos az 1980-as években feltárták, ezt bizonyítja a kriptában talált konzervdoboz, amely egyértelmű bizonyíték volt. A feltárás során a ruha és a bőrdarabok stílusa és állapota alapján behatárolták, hogy XVII-XIX. századi protestáns kripta lehetett. A templom alapja mentén a tömegsírok és csontházak mellett rábukkantak még régi különálló alapszakaszokra is. A legrégebbi, az első alap XII-XIII. századból való. Ez az alap a Beszterce-Naszód megyei harinai templom alapjához hasonlítható. Ismeretlen okok miatt a templom megsemmisült, és helyére építettek egy méreteinél jóval kisebbet, mely alapja a nyomáti temploméhoz hasonló, melyet a XIII. században építettek. A mai templom alapjaira épült a XIV. században, mely nem rendelkezett a ma is látható toronnyal. A mai templom első írásos említése 1332-ből való, tehát Erdély egyik legrégebbi, ma is álló, temploma. A templomhoz fűződik még egy alagút-legenda mely szerint a szentlászlói templomot egy alagút köti össze a nyomáti templommal. Erre utaló nyomokat az ásatások során nem találtak.